Túrázó ovisok Cégénydányádon.
2010. október 19-én a fehérgyarmat József Attila utcai óvodások vették birtokukba a cégénydányádi Kende kastély kertjét egy kellemes délelőtti kirándulás alkalmával.
Az 50 fős "kis" csapat megismerkedett a park nevezetes növény és állatvilágával.
Óvodások a Cégénydányádi Kastélyparkban.
Alapítványunk 2010. október 12-én a fehérgyarmati Tavaszi utcai óvodásokkal kisebb kirándulást tett a Cégénydányádi Kastélyparkban.
A gyerekek megismerkedtek a parkban élő madarakkal, simogattak zöld levelibékát, gesztenyét gyűjtöttek, majd a séta végén egy mókust is megfigyelhettek a fenyőfák ágain.
Nemzetközi madármegfigyelő nap a Szatmár-Beregben.
Cégénydányád adott otthont a 2010. október 2-án megrendezett Nemzetközi Madármegfigyelő Napnak.
A rendezvényt a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet és a Szabolcs-Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány közösen szervezte.
Az érdeklődő mintegy 150 gyerek és felnőtt tartalmas napot töltött az esemény helyszínéül szolgáló Kende Kastély kertjében.
A madárgyűrűzés mellett a park bejárása és természetismereti feladatok színesítették a programot.
A Szabolcs-Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány által, szeptember 30-i határidővel kiírt pályázatok lezárultak.
Öt témában érkeztek be rajz és esszé pályázatok a környékbeli általános iskolákból és óvodákból, melyek közül a zsűri kiválasztotta a legjobbakat, s készítőik könyvjutalomban részesültek.
A nyertes rajzokat az érdeklődők is megtekinthetik.
VIII. GYARMATI VIGASSÁG, FEHÉRGYARMAT
2010. augusztus 13-15. között megrendezésre került a VIII. Gyarmati Vigasság.
A 3 napon át tartó programsorozat során számos előadó mutatkozott be a Kossuth tér színpadán.
Első sorban helyi fellépők színesítették a rendezvényt, az esti hangulatot pedig a Magna Cum Laude és a Groovhouse élő koncertje biztosította.
A tér körül felállított sátrakban a helyi kézművesek és főzőcsapatok várták az érdeklődőket.
IX. SZENKEPARTI NAGYVÁSÁR, PENYIGE
2010. augusztus 22-én megrendezésre került a IX. Szenkeparti Nagyvásár.
A régi penyigei úton hosszú sorban felállított sátrakban válogathattak az érdeklődők a helyi kézműves termékek közül,
utazhattak kisvasúton, csónakázhattak a Szenke-patakon,
vagy összeházasodhattak a helyben felállított házasságkötő teremben.
A patak partján bográcsban főttek a finomságok, nyárson sült a malac, a kemencében pedig készült a lángos.
A színpadon egész nap színes programok szórakoztatták az érdeklődőket,
felléptek helyi színjátszó csoportok, tánccsoportok, énekkarok,
az estét pedig a Bikini együttes élőkoncertje és a Vízi mozi zárta.
XII. NEMZETKÖZI SZILVALEKVÁRFŐZŐ VERSENY, SZATMÁRCSEKE
A Szatmári Fesztivál részeként idén (,2010.08.20.-21.-én) is megrendezésre került a tradicionális szilvalekvárfőző verseny,
melyen a környező települések csapatai ismét összemérhették főzőtudásukat.
Az üstökben egész éjjel készült a lekvár, míg a látogatókat a színpadi műsorok szórakoztatták.
XIII. Nemzetközi halászléfőző verseny, TÚRISTVÁNDI
Túristvándiban a hagyományokhoz híven megrendezésre került a XIII. Nemzetközi Halászléfőző verseny.
Az augusztus 18.-19.-én számos csapat bizonyíthatta főzőtehetségét,
valamint folyamatos színpadi előadások színesítették a programot.
A rendezvény zárásaként a Csík zenekar lépett fel.
Aláírásra került a szerződés
Mintegy 2,5 évnyi előkészítés (szakmai anyagok kidolgozása, átdolgozások és hiánypótlások, stb.) után 2010. július 30-án aláírásra került a „Természeti értékekre alapozott turisztikai fejlesztések a Szatmár-Beregi Natúrpark területén” című ROP pályázat. A pályázat keretében az elkövetkező két esztendőben épül fel Kisarban a Natúrpark Látogatóközpontja, az Alapítvány Ökoháza, Tivadarban a Tisza kiállítóhely, Tarpán egy kilátó, Tákoson egy gyalogoshíd. Ezek mellett kiépül 6 természetismereti tanösvény, és több kiadvány (térkép, plakát, képeslap) is megjelentetésre kerül. A projekthez kapcsolódik egy aktív marketing-program is.
A szerződést dr. Debreczeni Ferenc, az ÉÁRFÜ NKFT ügyvezetője, és Danó Sándor Tivadar község polgármestere írta alá. A teljes tervezett beruházás összege 481.928.037 Ft, melyből a 90%-os pályázati támogatás 433.735.233 Ft.
A programban résztvevők: Garbolc, Kisar, Panyola, Szamossályi, Tarpa, Tákos, Tivadar, Vámosatya Önkormányzatai valamint a Szabolcs-Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány.
Retro Party Szamossályiban
Július 25.-én került megrendezésre a Retro Party Szamossályiban. A zordabb időjárás sem vette el az érdeklődők kedvét, hogy megtekintsék a változatos színpadi fellépéseket, és együtt énekeljenek és táncoljanak az ismert előadókkal.
Egésznapos rendezvény Olcsvaapátiban
2010. 07.03.-án került megrendezésre a Magyar Lovas Szövetség versenynaptára szerint soron következő fogathajtó verseny, melynek helyszínéül Olcsvaapáti község szolgált. A program során nagyszerű teljesítményt nyújtott a több tucat versenyző. Az érdeklődők szebbnél-szebb fogatokat és gyönyörű lovakat láthattak.
A nap záró eseményeként, a már hagyományos utcabál vette kezdetét, ahol hajnalig tartott a zenés mulatság.
Nemzetközi gyereknappal egybekötött Európa nap - Barabás
2010. 05. 29.-én került megrendezésre a térség egyik nagyszabású rendezvénye, ahol több település illetve szomszédos ország (Románia, Ukrajna) is képviseltette magát. Rengeteg külföldi és hazai fellépő tette érdekessé és szórakoztatóvá az egész napos műsort. A barabási rendőrség nagy szerepet vállalt a látványos események szervezésében. Kutyás és helikopteres bemutatóval, illetve felszereléseket bemutató standdal képviselték a testületüket.
A Szabolcs-Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány is képviselte a Szatmár-Beregi Natúrparkot. A munkatársak kiállítások, illetve ingyenes kiadványok segítségével mutatták be a natúrpark természeti-és kulturális értékeit.
VIII. Szatmár-Beregi Madarásznapok (2010. május 15.-16.)
A hagyományoknak megfelelően 2010. májusában a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Hortobágyi Nemzeti Park, valamint a Szabolcs-Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány szervezésében ismét megrendezésre került a Szatmár-Beregi Madarásznapok. Az esemény helyszínéül a nagyari Kende-kúria szolgált. Az első nap két fehérgyarmati oktatási intézmény, a Kölcsey Ferenc Általános Iskola és a Móricz Zsigmond Szakképző Iskola és Kollégium tanulói és pedagógusai vettek részt.
A szombati nap során a gyerekek, gyalogosan, pusztabusszal (lovas kocsi), illetve kerékpárral járták be a rendezvény helyszínéül kijelölt területeket. A Nagyar község bel- és külterületén, valamint fehérgyarmati halastavak térségében szakvezetők felügyeletével madarászhattak a gyerekek. A program résztvevői távcsöveken és spektíveken keresztül látható madarakat a helyszínen kapott madarásznaplójukban jegyezhették fel.
A második napon a madarász megfigyeléseké volt a főszerep. Azonban a rossz időjárás jelentősen korlátozta a programok további megvalósítását. A szabadtéri tevékenységek helyett, kiváló szakmai előadások tették érdekessé a nap hátralevő részét.
Megalakult a Szatmár-Beregi Natúrpark Tanácsadó Testülete
2010. április 1.-én a Szatmár-Beregi Natúrpark 9 tagú Tanácsadó Testülete megtartotta első ülését. A beregi önkormányzatokat Király Béla Csaroda Község Polgármestere, a szatmári önkormányzatokat Nagy Roland Garbolc Község Polgármestere és Muhari Zoltán Panyola Község Polgármestere képviseli. Őket a térségi polgármesterek választották meg. Tevékenysége alapján a Márokpapi Erdei Iskola vezetője, Szőke Zsuzsa is részt vesz a testület munkájában. A természetvédelmi kezelőt, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot Habarics Béla képviseli. A közösségért végzett eddigi munkája alapján Kőrösi Miklósné a Szilvaút Egyesület Elnöke és dr. Tilki Attila Fehérgyarmat Város Polgármestere, Országgyűlési Képviselő kapott meghívást a testületbe. Emellett a Szabolcs-Szatmár-Beregi Természet- és Környezetvédelmi Kulturális Értékőrző Közhasznú Alapítvány képviseletében Vadnay Réka és Dr. Horváth Róbert koordinálja a Tanácsadó Testület munkáját. Az alakuló ülésen a tagok meghatározták a testület működését, leendő feladatait.
|
|
A víz világnapja a Túr partján!
Alapítványunk a víz világnapja alkalmával március 20-án a túristvándi Rókás-legelőn és a Túr folyó partján tartotta meg gyerekprogramját. Négy általános iskolából, Fehérgyarmatról, Túristvándiból, Tiszakóródról, Kölcséről érkezett az 5 csoport. A gyerekcsoportok 6 állomáson (1. A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet, 2. Megfigyelések, madarak a természetben, 3. A víz jelentősége életünkben a természetben, 4. A Túr élővilága, 5. A Rókás-legelő élővilága, 6. Természetközeli gazdálkodás) ismerkedtek a természettel, majd számot adtak tapasztalataikról, tudásukról.
2010. március 20.-án megérkeztek az első fehér gólyák (Ciconia ciconia) a Szatmár-Beregbe. Idén az első madarat Kisar település belterületén figyelték meg. Az elkövetkezendő hetekben egyre több egyed figyelhető meg a térségben, amint fészkeiket elfoglalják, vagy éppen táplálkoznak.
A fehér gólyák nyomában hétfőn, március 22.-én már a füsti fecskék (Hirundo rustica) is megfigyelhetőek voltak, többek közt Fehérgyarmat térségében is.
|
|
| Vadnay Réka képei |
Az ablakon kitekintve, vagy a természetben sétálva egyre jobban érezhető, hogy nem csak a naptári tavasz köszöntött be. A nappalok hosszának növekedésével egyre több növény hoz hajtást, rügyet, virágot. A tavasz első hírnökei közül a téltemető (Eranthis hyemalis) sárga virágait érdemes említeni, mellyel a Cégénydányádi kastélyparkban találkozhatunk. A kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus) is napokon belül virágba robban a beregi és a szatmári erdőkben.
|
|
|
| Kárpáti sáfrány |
Medvehagyma |
Téltemető |
| Szabó Tamás képei |
A természetben járva egyre több átvonuló madárfaj figyelhető meg, amint rövidebb ideig megpihennek, vagy csak átrepülnek a Szatmár-Beregi tájon. A hazánkban telelő vetési varjak nem sokára visszatérnek északi fészkelő helyeikre, míg a Magyarországról korábban délre vonult madárfajok nyári élőhelyeik felé veszik az irányt. Térségünkbe már megérkeztek a bíbicek (Vanellus vanellus) és a mezei pacsirták (Alauda arvensis). A tavaknál egyre több récefaj is megjelenik, hogy közülük csak a barátrécét (Aythya ferina) vagy a böjti récét (Anas querquedula) említsük.
Oktatási program a Szatmár-Beregben
A Szabolcs-Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány munkatársai a
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával oktatási programot valósít meg a Szatmár-beregi általános iskolákban és óvodákban. Rendszeresen tartanak előadásokat és szerveznek terepi programokat az iskolásoknak, valamint megismertetik az óvodás gyerekeket a környezetükben élő növény és állatvilággal.
Nemzetközi Cinkefőző Verseny
2010. február 27-én újra megrendezésre kerül Szatmárcsekén a Nemzetközi Cinkefőző Verseny. A szervezők gasztronómiai különlegességekkel várják a látogatókat. A programot színpadi előadásokkal és libafogó versennyel színesítik.
Nagy profittal jár a természetvédelem
A természeti értékek megóvására költött pénz busásan megtérül – állítja egy, a költségeket és az előnyöket is számba vevő kiterjedt vizsgálat. A jelentés azt hangsúlyozza, hogy a vizes élőhelyek, valamint a korall-zátonyok és az erdők megőrzése százszorosan megtérülő befektetések, hiszen megspórolják az emberiségnek a mesterségek védművekre és egyéb, technológiai alkalmazásokra potenciálisan elköltendő pénzt.
AZ ENSZ és néhány ország, mint például Nagy-Britannia támogatását élvező, a Biológiai Sokszínűség és az Ökorendszerek Gazdaságtana (TEEB) című tanulmány tulajdonképpen az első kísérlet arra, hogy felmérjék az ökoszisztémák gazdasági értékét. Azokról a szolgáltatásokról van szó, amiket a természetes környezetünk rendszeresen és globálisan nyújt ingyen, mint a víztisztítás és ívóvízellátás, vagy éppen a tengerparti területek viharokkal szembeni védelme korall-szirtekkel.
"Meglehetős bizonyossággal kijelenthető, hogy jelentős előnyünk származhat a megőrzött területekből" – állítja Pavan Sukhdev, a Deutsche Bank gazdasági szakértője, és folytatja: "eddig megközelítőleg 1100 tanulmány látott napvilágot különböző országokban, a különböző természeti adottságok gyakorlati értékére vonatkozóan. Független attól, hogyan is értelmezzük a kapott értékeket, arra a következtetésre jutunk, hogy a természetből származó előny akár 25-szörös, vagy éppen 100-szoros is lehet" – mondta el a szakember a BBC-nek.
Az eddig publikált részletek elsősorban az erdők jelentőségét taglalták, hangsúlyozva, hogy az erdőpusztítás következményei évi 2-5 ezer milliárd dollárban kerülhetnek, ami mellett eltörpül a bankkrízis megoldására szánt összeg. Az újabb elemzés központjába a tengeri élőhelyek kerültek. A környezetvédelmi szervezetek régóta hangsúlyozzák a tengeri ökoszisztémák megőrzésének szükségességét, és az erre szánt támogatás megsokszorozását, az élővilág sokszínűségének megőrzése, valamint a halászat hosszú távú fenntarthatóságának érdekében. "Ha a mostani alig 1%-ról 30%-ra akarnánk növelni a tengeri élőhelyek megőrzésére szánt összeget, ez mennyibe is kerülne? – teszi fel a kérdést a közgazdász. "A kezdeti beruházások és a fenntartás költsége összesen 40-50 milliárd dollárra rúgnának évente, szemben a 4-5 ezer milliárdos haszonnal." A tényleges haszon a nagyobb volumenű halászatban, a túrizmusban, valamint a korallok megőrzése esetén a parti területek védelmének megspórolásában jelentkezne.
"A TEEB jelentés nagyon is fontos a tekintetben, hogy megmutatja, a természet pusztításának közvetlen gazdasági, fenntarthatósági következményei vannak világszerte. Ezért melegen üdvözüljük, ha politikusok karolják fel a kezdeményezést, és tesznek meg mindent a természeti értékek, az ökoszisztéma megőrzése és helyes kezelése érdekében" – mondta el Stephen Hopper, a Kew-i Királyi Botanikus Kert igazgatója.
A tanulmány felhívja a figyelmet arra is, hogy a megvédendő területek kiválasztása nagyon fontos, hiszen azoknak gazdasági és ökológiai értéke is kimagasló. Costa Ricai kutatások kimutatták, hogy a még érintetlen erdős területek 20%-kal növelik a kávéültetvények hozamát, mert menedékül szolgálnak a beporzást végző rovaroknak. Új-Zélandi füves területek friss vízzel látják el Otagó térségét, ami máskülönben évi 100 millió dollárba kerülne. Vietnámban a mangrove csemeték ültetése és védelme 12000 hektáron évente 1,1 millió dollárjába kerül az országnak, ám ezzel megspórolnak 7,3 milliót, amit egyébként kénytelenek lennének a gátak fenntartására elkölteni.
Annak ellenére, hogy gazdaságkutatók már korábban megfogalmazták ugyanezeket az elképzeléseket, a tanulmány célja, hogy összegezze és a döntéshozók elé tárja valamennyi szempontot és eredményt, abban a reményben, hogy a kormányok a természeti beruházások mellett döntenek. A klímaváltozás gazdasági következményeit elemző Stern-jelentésben megfogalmazott gazdasági szempontok napvilágra kerülése óta erre talán ma nagyobb esély van, mint korábban. "Bemutatjuk, hogy nem csupán a környezetvédelemmel, az általában fejlődéssel és a klímavédelemmel foglalkozó politikusok, de a gazdasági kérdésekkel foglalkozó szakemberek és üzletemberek illetve politikusok számára is fontos szempont kell, hogy legyen a piac esetleges kudarca, és hogy az ökoszisztémák nyújtotta szolgáltatásokat pontosan mérlegelje és beárazza." – hangsúlyozza a jelentés.
Az esetek többségében a tények azt bizonyítják, hogy a megőrzendő területekről szóló döntés egyfajta gazdasági intelligencia kérdése is. Néhány országban, így Norvégiában, Németországban és Nagy-Britanniában az idők új szavát értő kormányok vannak döntéspozícióban. "Ez a jelentés igazán hangsúlyozza – a biológiai sokszínűség évének közeledtével - annak a szükségét, hogy megértsük, milyen szerepet is játszik valójában a természet a gazdaság fenntarthatóságában" – mondja a brit környezetvédelmi miniszter, Hilary Benn. "A biológiai sokszínűség gazdasági értékének megfogalmazása segíthet abban, hogy a biodiverzitás elvesztése okozta növekvő krízis és a klímaváltozás által felvetett kérdésekre egyaránt helyes válaszokat fogalmazhassunk meg mind nemzeti mind pedig nemzetközi szinten." – folytatta a politikust.
Annak dacára, hogy egyre bizonyosabb, átütő eredményekre nem számíthatunk az ENSZ decemberi klímakonferenciáján, az erdőmegőrzés pénzügyi finanszírozásának kidolgozása része lehet a koppenhágai klímacsúcsnak. Ugyanis az erdők védelme nem csak fontos, de költséghatékony módja is lehet a széndioxid-kibocsátás csökkentésének.
2010. január 17-én, a Szatmár-Beregi Natúrpark avató ünnepségén készült fotók.
Szeretettel meghívjuk Önt a 2010. január 17. (vasárnap) megrendezésre kerülő avató ünnepségre.
Helyszín:
-
Fehérgyarmat, Művelődési Ház nagyterme
Program:
-
8.45 - 9.15 regisztráció
-
9.30 Egy este a penyigei fonóban
A penyigei óvodások műsora.
-
9.50 Köszöntő
Dr. Tilki Attila, Fehérgyarmat város polgármestere.
-
10.00 A Magyar Köztársaság Elnökének beszéde
Dr. Sólyom László, köztársasági elnök.
-
10.10 Szakmai tájékoztatók
-
Mit jelent nekünk a Szatmár-Bereg?
Kónya József, nyugdíjas polgármester, Zsarolyán.
-
A natúrparkok szerepe a természetvédelem és a vidékfejlesztés rendszerében
Haraszthy László, KvVM szakállamtitkára.
-
Az együttműködés lehetőségei a LEADER program rendszerében.
Izsó Gabriella, Szatmár LEADER irodavezető.
-
Célok és lehetőségek a Szatmár-Beregi Natúrparkban.
Dr. Horváth Róbert, SzSzB Alapítvány, programigazgató.
-
10.45 A Szatmár-Beregi Natúrpark avatása és az oklevelek átadása
Haraszthy László, KvVM szakállamtitkára.
-
12.00 Állófogadás, pohárköszöntők.
További információk:
Folytatódnak a Nagyhódosi esték, melyek aktuális témákkal várják az érdeklődőket. Az előadások helyszíne a Nagyhódosi Művelődési ház.
-
2010. január 22-én pénteken 17 órától a téma "A Natúrparkok szerepe a térségfejlesztésben".
Előadó: Viszló Levente a Pro Vértes Közalapítvány elnöke.
-
2010. február 19-én pénteken 17-órától a téma "Az önfenntartó Túristvándi".
Előadó: Lakatosné Sira Magdolna Túristvándi Polgármestere.
Az előadásokkal kapcsolatban érdeklődni lehet a szervezőknél:
Rodics Katalin: 30/9222-097,
Czine Otília: 30/483-4662.
15 éves az Erdélyi Kárpát Egyesület Szatmárnémeti szervezete
A Szabolcs-Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány küldöttsége is részt vett az Erdélyi Kárpát Egyesület Szatmárnémeti osztálya által szervezett születésnapi programon. A több, mint száz esztendős egyesület helyi szervezete 15 éves múlttal rendelkezik. Programjaik, eredményeik országos hírűek. Munkájukhoz gratulálunk!
A Köztársasági Elnök Úr részt vesz a Szatmár-Beregi Natúrpark avatásán
2009 októberében Sólyom László Köztársasági Elnök elfogadta meghívásunkat. Így minden valószínűség szerint köztársaságunk első embere is részt vesz a Szatmár-Beregi Natúrpark avatásán.
VII. madármegfigyelő nap Cégénydányádon
A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet munkatársai, a Szabolcs-Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány munkatársaival közösen 2009. október 3-én immár VII. alkalommal kapcsolódott be a nemzetközi madármegfigyelő nap programjába. A Cégénydányádi Kastélyparkban a gyerekeknek szervezett rendezvényen közel 80 diák vett részt a környező általános- és középiskolákból. A madármegfigyelés mellett megismerkedhettek a kastélypark növényvilágával is, miközben szervezett csapatokban végigsétáltak a tanösvény kijelölt útvonalán. A program végén játékos vetélkedők keretében adhattak számot a megszerzett információkról. Az utolsó állomáson részt vettek a befogott madarak meggyűrűzésében és szabadon engedésében is.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programon (UMVP) belül működő agrár-környezetgazdálkodási rendszer 2009-ben is meghirdette Magas Természeti Értékű Területek programját. Ebben a teljes Szatmár-Bereg szerepel, összesen 87 település 112 207 ha kiterjedéssel. Ez a méret korábbi beregi területeknek több, mint ötszöröse. Alapítványunk kivételes sikerként könyveli el a programterület ilyen mértékű növekedését, hiszen munkatársaink készítették el (Interreg pályázat keretében) azt a hatástanulmányt mely megalapozta ezt a bővítést. Mindezzel párhuzamosan szintén Alapítványunk kezdeményezte a szatmári területek bevonását a programba, mely most megtörtént.
Bízunk abban, hogy a programba bekapcsolódó több száz szatmári gazda (csakúgy mint korábban a beregi térségben), munkánk eredményeként, akár milliárdos nagyságrendű támogatást is elnyerhet.
Ilyen mértékű támogatás soha nem érkezett a szatmári térségbe!
VIII. Szenkeparti Nagyvásár, Penyige
Augusztus 23. –án került megrendezésre a térség egyik leglátogatottabb rendezvénye. A zordabb időjárás sem vette el az érdeklődők kedvét, hogy idén is végigjárják a Szenke-patak mentén felállított végtelen bazársort, megtekintsék a változatos színpadi fellépéseket, élvezzék a kulináris különlegességeket, a kiállításokat és vásár forgatagának egyéb érdekességeket.
A hagyományokhoz híven Augusztus 20.-a hetét megelőző hétvégén, 14.-15.-16.-án került megrendezésre.
A térség egyik legnagyobb rendezvénye, a Gyarmati Vigaszságok programsorozat idén is több ezer vendéget fogadott.
Hagyományőrző bemutatók (néptánc csoportok fellépései, lovas íjászat, ökörfogat hajtó verseny) kézműves műhelyek, kirakodóvásárok, kiállítások, sportrendezvények, koncertek várták a látogatókat. A rendezvénynek idén is több különleges momentuma volt: Árpád-vezér szobrának ünnepélyes felavatása, valamint egy Guiness-rekord kísérlet.
A
Augusztus elsején ismét megrendezésre került a Szamossályi falunap. A rendezvényen minden korosztály számára érdekes programokkal szolgáltak a szervezők. A bazárokban lehetett vásárolni, lángost enni, a gyerekek körhintáztak, vízi fociztak. A színpadon környékbeli tánccsoportok és énekkarok mutatkoztak be. A délutáni programot sztárvendégek fellépései színesítették: Lola, Kerozin, L.L. Junior. Majd az este folyamán tűzijáték zárta a programot.
"Klímabarát zöldáramok hete"
|
|
A Szabolcs-Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány kiállítóként vett részt a BIO-SZIL Nonprofit Kft. által 2009 07. 30 és 08. 02. szervezett, "Klímabarát Zöldáramok hete" című projekt keretén belül megrendezésre került térségi expón. A rendezvény helyszínéül a beregdaróci Hét Csillag Üdülő- és Konferenciaközpont szolgált. Azoknak, akik érdeklődnek a megújuló vagy alternatív energiaforrások iránt, érdemes volt ellátogatniuk a rendezvénysorozat legalább egy napjára. A konferenciateremben naponta, folyamatosan, több nyelven elhangzó szakmai programok követték egymást. Ezen kívül az expo helyszínéül szolgáló központ udvarán, kellemes környezetben, kiállító sátrak sorai várták a rendezvény vendégeit.
|
Elfogadták a Szatmár–Beregi Natúrpark alapdokumentációját
2009 nyarán a KvVM szakállamtitkára elfogadta a Szatmár-Beregi Naturpark alapdokumentációját. Elkezdhetjük a natúrparkká avatás szervezését.
Gyöngybagoly gyűrűzés
Tiszavirágzás
Fotók: Habarics Béla
|
Idén a Felső-Tisza szakaszon elmaradt a korábbi években megfigyelt látványos tiszavirágrajzás. Hazánk legnagyobb termetű kérész fajának tömeges megjelenéséhez nem kedvezett az ország keleti felében kialakult csapadékos júniusi időjárás. Ennek ellenére kisebb mértékben ugyan, de idén is láthatók voltak a folyó sodrásával ellentétes irányba vonuló rovarrajok.
|
A tiszavirág Magyarországon védett. A védettség kiterjed minden fejlődési állapotra és a faj minden származékára. Eszmei értéke 2000 Ft. Élő és elhullott egyedeinek gyűjtését, tárolását a törvény bünteti.
A
2009. május 22-24-én megrendezésre került a VII. Szatmár-Beregi Madarász Napok. A versenyen az idén csak amatőr csapatok indultak, melyeket első sorban gyerekek (40 fő) alkották a környékbeli általános iskolákból. Számukra kísérők segítették a madárfajok felismerését. A gyalogos túra végén lovas kocsi vitte őket vissza az indulási helyre. Végül játékos vetélkedő formájában számot adhattak a nap során begyűjtött ismereteikről.
|
Haris:
|
Fotó: Habarics Béla
|
Az idén alig néhány haris volt a Szatmár-Beregben. Mindössze 32 hímet jegyeztek fel a tavalyi 110-hez és a tavaly előtti 80-hoz képest. Ennek oka nagy valószínűséggel az aszályos tavasz volt.
A haris fészkét magas fűbe rejti és maga is rejtőzködő életmódot folytat. Alig lehet látni inkább csak a hímek hangját hallhatjuk amint éjjel jelölik territóriumuk határát. Számos tényező (főleg az emberi beavatkozások) veszélyezteti a fészekaljak felnövekedését, amely miatt kaszálási tilalmat szoktak elrendelni.
A haris fokozottan védett faj,
természetvédelmi értéke: 500 000 Ft.
|
|
Hamvas rétihéja:
|
Fotó: Varjasi Katalin
|
Az idén 4 pár hamvas rétihéját sikerült megfigyelni a Szatmár-Beregben, melyek fészkeit azonban nem sikerült megtalálni. Egy régebbről ismert fészkelő helyet azonban az idén nem foglaltak el tulajdonosai.
A hamvas rétihéja nagy testű ragadozó madár. Fészkét mezőgazdasági területekre, gabonába, a földre rakja.
Fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
|
|
Szalakóta:
|
|
A Szatmár-Bereg 2 pár szalakótája az idén is sikeresen költött. A penyigei és a csengersimai fészekben is 3-3 fióka nevelkedik.
A szalakóta idős fák odvaiban költ és előnyben részesíti a mozaikos szerkezetű, fasorokkal, ligetekkel szabdalt síkvidéki területeket. A hazai állomány 500-600 pár körülire becsülhető. A 90-es években a Szatmár-Beregben 3-6 pár is költött, mára azonban lecsökkent a számukra kedvező élőhely.
A szalakóta fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.
|
Fotó: Novák László
|
Kedves Természetvédő Madarász társunk!
Ezúton szeretnénk meghívni a VII. Szatmár-Beregi Madarász Napokra.
A hétvégi programon, a hortobágyi madarász futamhoz hasonló jellegű madarászást tervezünk, cél: minél több madárfaj
megfigyelése 24 óra alatt. Előadások, beszélgetések, közös vacsorák színesítik a hosszú hétvégét.
Idén is két kategóriában versenyezhettek: profi madarász és amatőr (kezdő) csapatok indulhatnak.
A helyszín a rendkívül változatos Szatmár-Bereg. Egy kis ízelítő képekben (a galériában):
www.szszbalapitvany.hu
IDŐPONT: 2009. MÁJUS 22. - MÁJUS 24. NAGYAR, KENDE KÚRIA
További információk és szállásfoglalás a szervezőknél!
 |
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Szatmár-Beregi Helyi Csoport
Szabolcs-Szatmár-Beregi Természet- és Környezetvédelmi
Kulturális Értékőrző Közhasznú Alapítvány
|
 |
Támogatóink:
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
MME Monitoring központ
menetke:trade kft
Első helyezett lett a Szatmár-Beregi Naturpark turistatérképe
2009 márciusában a Szatmár-Beregi Naturpark turistatérképe elnyerte a "A hazánk legszebb turisztikai térképe 2008-ban" címet.
Virágzik
a téltemető
 |
Az
elmúlt évekhez hasonlóan, még február elején
elkezdődött a téltemető virágzása a cégénydányádi
kastélyparkban. Azonban a legkorábban virágzó
növényünk sárga bimbóit ekkor még betakarta
a február végi, közel 20 cm-nyi hó. A tavasz
közeledte, a lassú felmelegedés lefogyasztotta
a hóréteget, és március elejére újra teljes
pompájukban virágoznak téltemetők. |
 |
Tél
vége, tavasz eleje
 Fél
lábbal még itt a tél, hiszen helyenként 10-15 cm-es
hólepel borítja az erdők alját. Az égeresek fölött
csízcsapatok hangját halljuk, még itt vannak a csonttollúak
és az őszapók is csapatokban kutatják a fák ágait.
Azonban a hollók már a fészkükön melengetik a tojásokat,
a harkályok is hangosan jelölik territóriumukat, és
megérkeztek az első bíbicek is. Néhány meleg, napsütéses
nap és berobban a tavasz a természet rendjébe.
Nemzetközi
Cinkefőző verseny Szatmárcsekén!
2009. február 21- én 11. alkalommal került megrendezésre
a cinkefőző verseny, ahol a csapatok által elkészített
190 m-es puliszkával megdöntötték a Guinness rekordot.
A rendezvény szervezői az ide látogatók számára több
programmal kedveskedtek, a színpadon zenés-táncos
műsorok váltották egymást egész nap. A vállalkozó
kedvűek libafogó versenyen mérhették össze ügyességüket,
míg mások a tradicionális szatmári ételeket ismerhettek
és kóstolhattak meg.
A
világjáró erdei pinty
 Még
2 évvel ezelőtt, 2006 novemberében gyűrűzték a barabási
Kaszonyi-hegyi madárgyűrűző táborban azt a hím erdei
pintyet, melyet sajnos 1 évvel később Bergamó mellett,
Olaszországban lőttek le. Igen, a civilizált (?) olaszok
még vadásznak ezekre az apró szépségekre.
A Szatmár-Beregi
Natúrpark alapdokumentációja
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakembereinek
megkeresésére 2009. február 2-án az Alapítvány képviselői
egyeztető megbeszélésen vettek részt Budapesten.
Haraszthy László szakállamtitkár támogatásáról biztosította
a natúrparki kezdeményezést. Emellett számtalan
előremutató javaslat is elhangzott az alapdokumentáció
tartalmának egyeztetése közben.
 |
 |
A
múlt héten bekövetkezett pár fokos hőmérséklet-emelkedés
következtében kisebb áradás kíséretében megindult
a jég a Tisza felső szakaszán. A hatalmas leszakadó
jégdarabok nagy robajjal vonultak végig a folyón.
A jégtáblák nyomában kitépett
fatörzsek,
letört ágak valamint nagy mennyiségű szemét
is érkezett a szomszédos országokból.
|
 |
 |
Kis
szőrcsomók a fenyőfák alatt
A
települések nagyobb fenyőfái alatt gyakran találhatunk
apró, pár centiméteres szőrgubókat. Ha felnézünk a
fára, megláthatjuk ezek gazdáját is, az erdei fülesbaglyot,
amint éppen pihen és emészti az esti pocokvacsorát.
A szaknyelven köpetnek nevezett kis csomó nem más,
mint a madár számára emészthetetlen szőrök és csontok
keveréke, amely a csőrén keresztül távozik. A bennük
lévő csontok nem csak arra mutatnak rá, hogy az erdei
fülesbagoly a rágcsálók egyik fő pusztítója, hanem
a tudomány számára is nagy segítséget jelentenek.
A bennük található koponyák meghatározása alapján
ugyanis a szakemberek pontos képet kaphatnak az adott
térségben előforduló kisemlős fajok előfordulásáról.
Ez a védett madár csak téli vendég a lakott területeken.
Csapatai kora tavasszal szétszélednek és elhagyott
szarka-, valamint varjú fészkekben kezdik meg a költést,
hogy aztán fáradtságos munkával felnevelhessék 5-6
fiókájukat.
(Hunyadvári Péter)
Hálás
tollgombócok
|
A
dermesztő téli hónapok nagy kihívást jelentenek
énekesmadaraink számára. Nem is annyira a
hideg, mint inkább a kevés táplálék teszi
próbára őket. Ilyenkor jóleső érzés segíteni
a megszorult apróságokon. Általában november
végétől február végéig, de különösen a kemény
fagyok és a vastag hótakaró idején van szükség
a madáretetésre. A legfontosabb szabály, hogy
az etetés folyamatos legyen!
Különféle táplálékok felkínálásával változatos
madárseregben gyönyörködhetünk. A magas kalóriatartalmú
magvak (napraforgó, dióbél) a pintyfélék,
verebek és cinegék kedvencei. Ezek sokszor
egyszerre jelennek meg az etetők közelében.
Ekkor egyszerre láthatjuk a mezei-és házi
verebeket, a szén-, kék-és barátcinegéket,
az erdei és a fenyőpintyet, a zöldikét, a
meggyvágót, vagy a lágy hangú süvöltőt. Főtt
tojással vagy negyedbe vágott almával, körtével
a lágyevőknek kedvezhetünk. Ilyenek például
a feketerigó, a fenyőrigó, vagy a vörösbegy.
Alkalmanként a csuszka és néhány harkály is
megjelenik az etetőnél. Ők a cinkékhez hasonlóan
a magokon kívül a fellógatott szalonnát is
megkóstolják.
Úgy helyezzük el az etetőt, hogy a madarak
a közeledő ragadozókat, különösképp a macskákat
már messziről észrevehessék. A karvallyal
szemben azonban legyünk elnézőbbek, hiszen
ez a védett ragadozó is a hazai madárvilág
része.
Megsegített madaraink látványukkal, énekükkel,
és nem utolsósorban rovarpusztításukkal többszörösen
meghálálják a télen nyújtott segítséget.
(Barcánfalvi
Péter)
|
| |
| |
Legyengült
madarak
 A
tél folyamán több legyengült madárról szóló lakossági
bejelentés érkezett. A madarak számára a téli időjárás
komoly kihívást jelent, amellyel nem minden egyed
tud megbirkózni. A legyengült madarak sokszor már
nem képesek magukat önállóan ellátni. Amennyiben értesítik
a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet munkatársait, ők
lehetőség szerint elszállítják és ellátják őket. Néhány
esetben a táplálékon megerősödő madarakat rövid időn
belül szabadon engedhetik, de súlyosabb esetben a
hortobágyi állatmenhelyre kell szállítani őket. Ezen
a télen több madár életét is sikerült megmenteni,
többek közt: fehér gólyát, karvalyt, egerészölyvet,
és gyöngybaglyot
is.
Bőséges
toboztermés idején
Ha felnézünk télen a parkokban található nagyobb fenyőfák
tetejére, előfordulhat, hogy halványpiros madarakat
pillantunk meg, amint éppen a fenyőtobozokon csüngenek
papagáj módjára. Ez a pintyféle a keresztcsőrű. Hazánk
közép-hegységeiben szórványosan költ, igazi otthona
azonban a messzi északon található. Bizonyos években
nagyobb csaptokban jelenik meg nálunk. A tojók halvány
zöldek, míg a hímek téglavörösek. Nevét keresztben
álló csőrkáváiról kapta, mellyel könnyedén hozzáfér
a fenyőtobozok pikkelyeinek tövén ülő magvakhoz. A
fiatal egyedek csőre kikeléskor szokványos helyzetű.
Ez a speciális csőrállás a táplálkozás során alakul
ki. Bőséges toboztermés idején - miközben a buszra
várunk - tehát ne legyünk restek felemelni tekintetünket
a szemközti lucra. Hátha éppen rajta hegyel egy pompás
piros keresztcsőrű.
(Hunyadvári Péter)
Természetvédelmi
kezelés a Báb-taván
2009.
január12-13-án a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai,
a Csaroda környékén található Báb-tava őslápon élőhely-rekonstrukciós
munkát végeztek. A láp jelenlegi állapotának megőrzése
érdekében fákat és cserjéket vágtak ki és szállították
el. A munkát az Sz-Sz-B Természetvédelmi Alapítvány
munkatársai is segítették.
|
Szervezetünk gyöngybagoly gyűrűzési programban vett részt, melynek célja e hasznos és fokozottan védett madárfaj állományváltozásának nyomon követése. Magyarországon megközelítőleg 1000 pár körül alakul a faj állománya, melyből mintegy 20 párra tehető a Szatmár-beregi populáció.
